POZSONY. Nem lesz könnyű az idei tanév a szlovákiai magyar alapiskolákban, a törvényhozás ugyanis ősszel kezdi tárgyalni az új oktatási törvényt. Az aktuálpolitikai történések a tanévnyitóra is rányomták a bélyegüket.
A rimaszombati Tompa Mihály Alapiskolát összesen 545 diák látogatja. Egy osztályba átlagosan húsz gyerek jár, a kilencvenes években azonban még a harminc fölötti osztálylétszám sem volt ritka. A magyar nemzetiségű népesség fogyását minden iskolában megérzik.
Orosz István, a Tompa Mihály Alapiskola igazgatója portálunknak elmondta: a mai rendszerben nagyon nehezen finanszírozható egy olyan osztály, ahol a létszám nem haladja meg a 20-at. „Minden intézményvezető fő célja, törekvése ebből a szempontból az, hogy feltöltött intézményt, azon belül feltöltött osztályokat tudjon működtetni” – fűzte hozzá.
Pusztán gazdasági szempontból a kis létszámú iskolákat valóban nem éri meg fenntartani. Szakemberek szerint azonban szakmai hiba lenne bezárni őket. Az oktatási rendszer tervezett racionalizálása során a szaktárca megszabná a minimális osztálylétszámot és az iskolák finanszírozásán is változtatna. Ha a tervezetet elfogadják, sok kisiskola bezárhat. A jelenlegi 700 ilyen intézmény közül ez több mint 100-at érint.
Lezsák Sándor a szlovákiai magyar pedagógusok Tornalján megtartott országos tanévnyitóján Reményik Sándor soraival biztatta a jelenlévőket. A magyar Országgyűlés alelnöke egyébként maga is tanárként kezdte. „Képesítés nélkül kezdtem el tanítani Lakitelek mellett, egy tanyasi iskolában. Négy esztendeig úgy, hogy az egyik padsor volt az ötödik osztály, a másik pedig a hatodik. Bár közben végeztem a főiskolát, ha úgy tetszik, nekem ez volt az igazi egyetem. Igazából ott kellett megtanulni mindent, kollégáktól, gyerekektől szülőktől” – nyilatkozta portálunknak.
A frissen végzett pedagógusoknak ma sincs könnyű dolga, s az 534 eurós kezdő fizetés sem teszi igazán vonzóvá a pályát. Ráadásul nem is várható dinamikus bérnövekedés. Amennyiben a pedagógusok béralapját 2020-ig évente 10 százalékkal emelnék, akkor érné el az egyetemi végzettséggel rendelkezők átlagfizetésének a 75 százalékát. Ez felelne meg az európai gyakorlatnak.
„Elvárjuk a kormánytól, hogy ezt megtegye. Tavaly elsősorban a fővárosi iskolák tanárai tiltakoztak és sztrájkoltak. Úgy érzem, ebben az évben ehhez a vidéki kollégáknak nagyobb segítséget kell adni, amennyiben a kormány nem tudja kézben tartani az ígért béremelési folyamatot” – mondta Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.
Az oktatási minisztérium a kisiskolák összevonásától évente legalább 2 millió euró megtakarítást remél. Részben ebből fedezné a tanárok béremelését. Egyesek szerint máshol is vannak tartalékok: jobban ki kellene használni az uniós forrásokat, illetve a rendszert működtető intézményeken is lehetne még spórolni.
POZSONY. Nem lesz könnyű az idei tanév a szlovákiai magyar alapiskolákban, a törvényhozás ugyanis ősszel kezdi tárgyalni az új oktatási törvényt. Az aktuálpolitikai történések a tanévnyitóra is rányomták a bélyegüket.
A rimaszombati Tompa Mihály Alapiskolát összesen 545 diák látogatja. Egy osztályba átlagosan húsz gyerek jár, a kilencvenes években azonban még a harminc fölötti osztálylétszám sem volt ritka. A magyar nemzetiségű népesség fogyását minden iskolában megérzik.
Orosz István, a Tompa Mihály Alapiskola igazgatója portálunknak elmondta: a mai rendszerben nagyon nehezen finanszírozható egy olyan osztály, ahol a létszám nem haladja meg a 20-at. „Minden intézményvezető fő célja, törekvése ebből a szempontból az, hogy feltöltött intézményt, azon belül feltöltött osztályokat tudjon működtetni” – fűzte hozzá.
Pusztán gazdasági szempontból a kis létszámú iskolákat valóban nem éri meg fenntartani. Szakemberek szerint azonban szakmai hiba lenne bezárni őket. Az oktatási rendszer tervezett racionalizálása során a szaktárca megszabná a minimális osztálylétszámot és az iskolák finanszírozásán is változtatna. Ha a tervezetet elfogadják, sok kisiskola bezárhat. A jelenlegi 700 ilyen intézmény közül ez több mint 100-at érint.
Lezsák Sándor a szlovákiai magyar pedagógusok Tornalján megtartott országos tanévnyitóján Reményik Sándor soraival biztatta a jelenlévőket. A magyar Országgyűlés alelnöke egyébként maga is tanárként kezdte. „Képesítés nélkül kezdtem el tanítani Lakitelek mellett, egy tanyasi iskolában. Négy esztendeig úgy, hogy az egyik padsor volt az ötödik osztály, a másik pedig a hatodik. Bár közben végeztem a főiskolát, ha úgy tetszik, nekem ez volt az igazi egyetem. Igazából ott kellett megtanulni mindent, kollégáktól, gyerekektől szülőktől” – nyilatkozta portálunknak.
A frissen végzett pedagógusoknak ma sincs könnyű dolga, s az 534 eurós kezdő fizetés sem teszi igazán vonzóvá a pályát. Ráadásul nem is várható dinamikus bérnövekedés. Amennyiben a pedagógusok béralapját 2020-ig évente 10 százalékkal emelnék, akkor érné el az egyetemi végzettséggel rendelkezők átlagfizetésének a 75 százalékát. Ez felelne meg az európai gyakorlatnak.
„Elvárjuk a kormánytól, hogy ezt megtegye. Tavaly elsősorban a fővárosi iskolák tanárai tiltakoztak és sztrájkoltak. Úgy érzem, ebben az évben ehhez a vidéki kollégáknak nagyobb segítséget kell adni, amennyiben a kormány nem tudja kézben tartani az ígért béremelési folyamatot” – mondta Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.
Az oktatási minisztérium a kisiskolák összevonásától évente legalább 2 millió euró megtakarítást remél. Részben ebből fedezné a tanárok béremelését. Egyesek szerint máshol is vannak tartalékok: jobban ki kellene használni az uniós forrásokat, illetve a rendszert működtető intézményeken is lehetne még spórolni.
