RÉVKOMÁROM. A magyar történelemtanárok elégedetlenek a szlovákiai magyar történelemoktatás helyzetével.
Nagy érdeklődés övezte a Történelemtanárok Társulása (TT) révkomáromi közgyűlését, ami Selye János Egyetemmel közösen szervezett szakmai nappal társult. A testület új, 5 tagú elnökséget választott a következő két évre és állásfoglalást fogadott el a szlovákiai magyar történelemoktatás helyzetéről. A rendezvényen Miklósi László, a magyarországi Történelemtanárok Egyletének elnöke is részt vett.
Péntek délelőtt a megnyitót követően három tartalmas előadás hangzott el. Hermann Róbert, a budapesti Hadtörténeti Intézetet képviselve az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mítoszairól, Kövér György, az ELTE Bölcsészettudományok Karáról az 1882-83 közti kollektív erőszak-hullámról, Száray Miklós, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium küldötteként pedig arról tartott előadást, hogy milyen szerepe van a térképeknek és ábráknak a középiskolai történelem oktatásában.
A program következő szakaszában Miklósi László ismertette a magyarországi Történelemtanárok Egyletének céljait és tevékenységét. Felhívta a jelenlevők figyelmét arra az örvendetes tényre, hogy heteken belül elindítják a www.tényleg.com honlapjukat, amely elsősorban a magyar történelemmel kapcsolatos téveszméket ismerteti és tudományos érvekkel próbálja azokat eloszlatni.
A Történelemtanárok Társulása tevékenységét a közgyűlésen Simon Attila, a Selye János Egyetem tanára, a szakmai nap egyik főszervezője ismertette. Kiemelte a tehetséggondozás keretében szervezett középiskolai vetélkedők eredményességét. A jövőben - mint mondta - hasonlóan fel szeretnék mérni az alapiskolások tudását is regionális versenyek keretében.
Simon a társulás további fontos küldetésének tartja a történelemtanárok számára rendezett módszertani képzéseket, továbbá a tagság érdekvédelmét. Mindemellett a szlovákiai magyar Történelemtanárok Társulásának ambíciója az is, hogy kiszolgáló intézménnyé váljon, amit a kísérleti jelleggel működő Felvidéki Tudástár nevű honlapjukkal kívánnak előmozdítani. Ezen túl fontosnak nevezte azt is, hogy kollégáik vállaljanak szerepet a történelemtanárok nemzetközi szervezeteinek tevékenységében és programjaiban. Kezdeti sikerként értékeli, hogy Tóth Tibor, a társulás ipolysági tagja uniós pályázati támogatással kiutazhatott az Európai Történelemtanárok Társulása (EUROCLIO) 17. nemzetközi konferenciájára és tisztújító közgyűlésére a hollandiai Nijmegenbe, ahol Szlovákiát egyedüli pedagógusként képviselte, majd egy törökországi szakmai rendezvényen is részt vett.
A magyar történelemtanárok mai közgyűlésén tisztújításra is sor került. A jelenlevők megválasztották a szervezet új elnökségét. Megszavazták, hogy a következő két évben Pelle István, Vajda Barnabás, Elek József, Himmler György és Simon Attila irányítsa a csoportosulás munkáját. Az elnökségi tagok maguk közül választanak majd elnököt. Az új elnökség oklevéllel köszönte meg két kollégája, Kovács László és Varga László eddigi áldozatkész munkáját.
A közgyűlés nyilatkozatban foglalt állást a szlovákiai magyar történelemoktatás helyzetéről. Ebben többek között leszögezték: a történelemoktatás elismertsége nem arányos a fontosságával. Ezt jelzi a történelem óraszámának indokolatlan csökkentése az alapiskolákban, s ennek jele az is, hogy iskoláinkban sok esetben megfelelő képesítéssel nem rendelkező kollégák oktatják a tantárgyat. A társulás nyugtalanul szemléli, hogy az oktatásügy felelősei mintha nem akarnának tudomást venni a magyar iskolákban folyó történelemoktatás gondjairól, s rámutatott arra is, hogy a magyar diákok szlovák nemzetiségű társaiktól eltérően nincsenek ellátva megfelelő tankönyvekkel saját nemzetük történelmének elsajátításához. A Történelemtanárok Társulása hétfőn az oktatásügyi minisztériumba is eljuttatja a nyilatkozat szövegét, kérve benne a nyilvánvaló diszkrimináció kiküszöbölését.
Simon Attila portálunknak kifejtette: amikor megalakultak, célul tűzték ki a hazai magyar történelemtanárok érdekvédelmét, miként azt is, hogy a történelmet oktató pedagógusoknak szakmai-módszertani segítséget nyújtanak. " Azóta is folyamatosan, minden kormányciklus idején kapcsolatban állunk az oktatáspolitika irányítóival. Amikor úgy éreztük, olyan döntések születtek, amelyek a mi érdekeinkkel ellentétesek, azonnal felemeltük a szavunkat. Legfontosabb eredményünk az, hogy sikerült kiharcolnunk a középiskolák számára egy külön központi tanterv elfogadását, amely nyomán a magyar iskolák számára megírhattuk a gimnáziumi tankönyv-sorozatunk első két részét. Sajnos, a 3. rész nem készülhetett el" - magyarázta.
Soron következő terveikkel kapcsolatban Simon elárulta: a Révkomáromtól távol eső gömöri régióban szeretnénk megvalósítani egy nagyszabású szakmai rendezvényt. Örvendetesnek tartja, hogy egyre több fiatal érdeklődik a tevékenységünk iránt. Bár csak mintegy 40 bejegyzett tagjuk van, de a kapcsolatuk a történelmet oktató hazai pedagógusokkal, ennél kiterjedtebb.
Vajda Barnabás a Hírek.sk-nak kifejtette: nem kérdéses, hogy megújulásra szorul a történelemoktatás. "Alkalmazkodnunk kell ahhoz, hogy jelentős mértékben csökkent a történelemoktatásra szánt óramennyiség, tehát a tananyag mennyiségét is csökkenteni kell! Továbbá módszertani megújulásra is szükség van. Az elmúlt 20 évben ugyan kissé modernizálódott a történelemoktatás, de tovább kell lépni. Az újabb körülmények ugyanis még mindig régi módszerekkel párosulnak, ami hátrányos" - szögezte le a Selye János Egyetem oktatója.
A nap hátralevő részében ismételten szakmai kérdések kerültek előtérbe a közgyűlés befejezése után. Zeidler Miklós, az ELTE részéről „Eltérő értelmezések a Horthy-korszakról“ címmel tartott előadást, amit a történelemoktatás megújításáról szóló fórum követett Viliam Kratochvíl, a pozsonyi székhelyű Állami Pedagógiai Intézet igazgatója és Vajda Barnabás, az Selye János Egyetem történelem tanszéke oktatójának részvételével. |