BUDAPEST. Kormányprogram szolgálja a tanyák gazdálkodásának újrateremtését, a jövő generációja az iskolában és a gyakorlatban is megtanulja a földművelést, az állattartást.
Idén harmadik alkalommal ír ki pályázatot a magyar vidékfejlesztési minisztérium tanyák megmentésére és fejlesztésére, az előző kettő ugyanis nem várt sikert hozott. A tanyákhoz való kötődést a fejlesztési támogatáson kívül más kezdeményezések is erősítik, így a fiatal gazdáknak kiírt pályázatok, a földhaszonbérleti szerződések, a szaporodó termelői piacok vagy a Vesd bele magad! című, kisiskolásoknak szóló falusi programok.
Az Európai Unió következő költségvetési ciklusában nem csökken az agrártámogatás, a magyar tanyák is ezért kapnak kitüntetett figyelmet. Tavaly az ország több általános iskolájából vittek gyerekeket tanyákra, hogy együtt dolgozzanak azokkal, akik megtermelik maguknak és másoknak az élelmiszert.
Az elmúlt évtizedekben tanyák tízezrei tűntek el. Szervezetten, a nagyüzemi mezőgazdaság jegyében törölték le a tanyákat a föld színéről, bontatták le a tulajdonosokkal, akiket nemritkán városi lakótelepekbe költöztettek, mondta a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Úgy véli, ha ma Magyarországon nem 300 ezer ember lakna tanyákon, hanem félmillióval több, sokkal könnyebb lenne gazdálkodni, a jószágállománynak és a tanya körüli termelésnek is meglenne a maga helye.
Fazekas Sándor hangsúlyozta: a tanyaprogram azt szolgálja, hogy visszaálljon a korábbi termelési szint, s a tanyai életforma korszerű és megbecsült legyen. A tanyapedagógia, az oktatás azért fontos, hogy a tanyán élők és gyermekeik hozzájussanak a korszerű tudáshoz. Évről évre egyre többen laknak ugyanis tanyán, s a kormány feladatának érzi, hogy számukra is biztosítsa azt az életminőséget, amely másokat is megillet. A vidékfejlesztési miniszter kiemelte: idén kétmilliárd forintra nő a pályázati összeg, amely hatásában megtöbbszöröződik, hiszen a tanyán élők és az önkormányzatok is hozzáteszik a saját részüket.
Becseiné Mazán Andrea, a békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola pedagógusa harmadik osztályos gyerekekkel járt egy csorvási tanyán, ahol kukoricát törtek és fosztottak, a régi szokásokkal, hagyományokkal ismerkedtek. Tapasztalatai szerint a mai gyerekek nincsenek kellőképpen terhelve és meg vannak kímélve bizonyos otthoni munkáktól. Ennek ellenére a gyerekek igénylik, hogy fizikai munkát végezzenek, mondta a tanítónő.
A tanyapedagógia célja, hogy a gyerekeket visszavezessék a természetbe, a földművelésbe, megtapasztaltassák velük a munka gyönyörűségét, és alapot adjanak ahhoz, hogy később mezőgazdaságból, földművelésből is meg tudjanak élni, fogalmazott Hoffman Rózsa közoktatásért felelős államtitkár. Az iskolák állami fenntartásba vételének éppen az az értelme, hogy egyformán magas színvonal legyen mindenütt, de a helyi sajátosságok is megjelenjenek, így például egy tanyasi vagy kis vidéki településen tanító pedagógusnak többet kell tudnia a helyi emberek életének sajátosságairól, mondta az államtitkár.
Konrád Istvánné, a Magyar Piac Szövetkezet elnöke a műsorban elmondta, több mintaprojektet indítottak, amelyekbe közfoglalkoztatottakat és iskolásokat is bevontak. Az iskolakertekben a gyerekek megismerkedhetnek a mezőgazdasági eszközökkel, a növényekkel. A megtermelt konyhakerti növényeket aztán közvetlenül a közétkeztetésbe viszik. A program keretében boltokat is nyitottak az ország különböző pontjain, ahol a tanyán megtermelt zöldségek, gyümölcsök, húsok kaphatók.
|