 |
||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
| Hírek Események Felhívások Pályázatok Portálhírek Címlap |
| 2024.november 26. (kedd), Virág |
| Hírek az intézményeink életéből |
|
|
| Gaparovičhoz fordultak - Nagy a felzúdulás az új oktatási törvények miatt |
 POZSONY. A „Nem mindegy nekünk“ kezdeményezés aktivistái felszólították Gašparovič államfőt, hogy ne írja alá az oktatási törvények legutóbbi módosításait. Az ellenzék ugyanezt kéri az államfőtől.
Az aktivisták érvei hasonlítanak azokra, amelyekkel az ellenzék képviselői fordultak az államfőhöz. Ma ismételten kérték Gašparovičot, hogy fontolja meg az ellenzéki észrevételeket és jelenlegi formájában ne írja alá a törvénymódosításokat. Legitimnek tartják a kormány jogát, hogy változtasson a meglevő szabályozáson, de egyes rendelkezések szerintük ártanak az oktatási rendszernek. Az ellenzék többek között azt szeretné elérni, hogy a gyengébb tanulmányi átlaggal rendelkező diákok is kapjanak esélyt a középiskolai képzésre. Indokoltnak tartják, hogy az a diák, aki a felvételi során bebizonyítja a rátermettségét és a tudását, rosszabb átlaggal is bejuthasson az általa kiválasztott oktatási intézménybe.
A „Nem mindegy nekünk“ kezdeményezés aktivistái ugyanakkor azt hangoztatják, hogy a szakképzésről és az iskolákról illetve iskolai létesítmények finanszírozásáról szóló törvény hátrányos megkülönböztetéséhez vezethet. „E törvények jóváhagyásával megnyílt az út a magán- és egyházi iskolák, valamint egyes „kényelmetlenné vált“ közoktatási intézmények megszüntetéséhez. Az önkormányzatok illetve az iskolák és iskolai létesítmények alapítói fölérendelt helyzetbe kerülnek a nem állami alapítókkal szemben. Olyan intézmények létéről illetve megszüntetéséről dönthetnek, amelyek nem állami alapításúak“ – állítják az aktivisták, akik kifogásolják a középiskolák 1. évfolyamait érintő rendelkezéseket is. A törvénymódosítás után ezek számát a megye rögzítheti kötelező érvényű rendeletben.
Dušan Čaplovič oktatási miniszter szerint a magániskolák aggodalmai alaptalanok, mert az önkormányzatok nem szüntethetik majd meg önkényesen az osztályokat. „Az nem történhet meg, mert kvalitatív kritériumokat is felállítottunk. Az önkormányzat nem egyedül dönt, a bizottságokban jelen vannak az egyházi és a magániskolák képviselői is“ – szögezte le a tárcavezető.
Az új törvényekkel kapcsolatban Szigeti László, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) oktatásügyi és kulturális alelnöke, volt oktatási miniszter azt mondta: ezek a törvények 1989 óta a legnagyobb visszalépésnek tekinthetők a hazai oktatásügy területén, ugyanis megkérdőjelezik az oktatás pluralizmusát, továbbá diszkriminatívan különböztetik meg az egyházi és magániskolákat. Szerinte az önkormányzatok ellenérdekeltek abban, hogy az említett magán- illetve egyházi iskolák határozhassák meg, hogy hány osztályt és milyen szakokat nyissanak. "Az iskolák és iskolai létesítmények finanszírozásáról szóló törvény 2013. január 1-i hatályba lépésével veszélybe kerül az egyházi és magániskolák léte – a központi irányítás ugyanis a megyéken keresztül anyagilag tönkreteheti azokat“ - hangoztatta.
Szigeti szerint a felvidéki magyarok szempontjából különösen aggasztó az átültetett változtatás, mert Nyitra, Besztercebánya és Nagyszombat megyében működő nívós és sok diákot oktató intézmények léte kerülhet veszélybe. Ide sorolható többek között a hidaskürti (Mostová) Középfokú Magán Szaktanintézet, az 1991-ben, Szokol Dezső által létesített Gútai (Kolárovo) MTNY Középfokú Szakmunkásképző Magániskola vagy akár a révkomáromi Marianum MTNY Egyházi Iskolaközpont. A Čaplovič által említett bizottságokban vélhetően kevés magyar nemzetiségű személy kap majd helyet, ezért könnyen hozhatnak majd a magyarok számára negatív következményekkel járó döntéseket. Bár az iskolák a megye jóváhagyása nélkül is nyithatnak majd több első osztályt, de állami támogatás hiányában komoly gondjaik adódhatnak.
„Mivel az ellenzék sem támogatta a Čaplovič-féle törvények elfogadását, 30 képviselőnek ajánlatos lenne mielőbb az Alkotmánybírósághoz fordulni a törvényekből eredő, diszkriminatív megkülönböztetés miatt!“ - hangsúlyozta az MKP oktatásügyi és kulturális alelnöke.
Szigeti szerint a szakképzésről szóló törvény is kifogásolható, mert ugyancsak megkérdőjelezi az oktatás pluralizmusát illetve a szabad iskolaválasztás lehetőségét, a tanulmányi átlaghoz kötve a fiatalok érvényesülését. „Nem hiszem, hogy lényeges különbség lenne az 1,95 és a 2,05 tanulmányi átlagot elérő gyerekek tudásában, s az utóbbiak majd mégsem jelentkezhetnek a gimnáziumokba. Pedig meglehet, hogy valamelyik tantárgyból őstehetségek, így mindenképp az egyetemre felkészítő gimnáziumba valók. Ugyanez állítható a szakközépiskolákba való bejutáshoz szükséges 2,75-os átlaggal kapcsolatban is. Elképzelhetőnek tartom, hogy ha a diákok illetve szüleik csak a jobb tanulmányi átlagért hajtanak majd, az a protekcionizmus és korrupció burjánzásához vezet... Szerintem az a fontos, hogy a tudás domináljon, ezért az említett átlagok megszabása helyett talán inkább a felvételi vizsgák rendszerén kellene változtatni“ - mondta a Hírek.sk-nak Szigeti László. |
| 2012. október 01. (hétfő) | Hírek.sk | miskó | Suli.sk |
| suli.sk |
| Ha tetszett a cikk, ossza meg másokkal is! |
 |
 |
 |
 |
