A tankönyvet székelyföldi történelemtanárokból és történészekből álló, 11 tagú bizottság készítette el úgy, hogy az iskolai tankönyvnek is megfeleljen, de kézikönyvként bármelyik korosztály számára hasznos olvasmány legyen.

Ferencz S. Alpár csíkszeredai történelemtanár, a tankönyvet kidolgozó bizottság koordinátora az MTI-nek elmondta, hogy a Hargita megyei tanács megbízásából 2011 elején kezdtek dolgozni a tankönyvön, annak egy kezdeti változatát közvitára is bocsátották.

Ferencz S. Alpár elmondta, a tananyag hat nagy fejezetre, 22 leckére tagozódik, az Otthonunk a Székelyföld című bevezető lecke inkább természetföldrajzi szempontból alapozza meg a székelység történetét. A székelység eredetéről a szerzők az egymásnak ellentmondó elméleteket ismertetik anélkül, hogy valamely elmélet mellett állást foglalnának.

A tankönyvvel együtt a székelység története oktatásának a kerettantervét is kidolgozták. A tantárgyat hatodik és hetedik osztályban heti egy órában oktathatják a székelyföldi iskolákban. "Úgy állítottuk össze a kerettantervet, hogy a tananyag elsajátítása mellett városnézésre, kirándulásra, valamint a történelem helyi vonatkozásainak a beiktatására is maradjon idő" - nyilatkozta a szerzői csoport koordinátora.

Ferencz S. Alpár - aki korábban Hargita megye főtanfelügyelőjének tisztségét töltötte be - az MTI kérdésére elmondta: a tankönyv összeállítását megelőzően felmérték az igényeket, és arra a következtetésre jutottak, hogy a székelyföldi iskolák zömében már a 2012-13-as tanévben valamilyen formában tanítani kívánják a székelység történetét.

Az iskolák egyharmadában választható tantárgyként, kétharmadában pedig délutáni történelemköri foglalkozásként ajánlják a székelység történetét. Ferencz S. Alpár hozzátette, formaságnak számít a tanfelügyelőségi jóváhagyás, amely a tantárgy bevezetéséhez szükséges.