POZSONY. Komoly veszélyt jelenthet a kisebb magyar tannyelvű gimnáziumokra Szlovákiában az új oktatásügyi miniszter azon elképzelése, amely szerint az általános iskolai előmenetelük átlaga alapján korlátozná a gimnáziumokra jelentkező iskolások számát - mondta Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatásügyi és kulturális alelnöke az MTI hírügynökségnek.
Miként arról portálunkon napokkal korábban már beszámoltunk, Dušan Čaplovič oktatási miniszter tervei szerint gimnáziumokba a jövőben csak azok a tanulók jelentkezhetnének, akiknek az előmeneteli átlaga a 6-9 évfolyamban nem esik 1,5 alá. A tárcavezető a terveit azzal indokolta, hogy nincs elég szakképesített végzős a középiskolákban, ezért a külföldi befektetőknek már most gondot okoz, hogy megfelelő szakképesítésű munkaerőt találjanak Szlovákiában.
Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatásügyi és kulturális alelnöke a Hírek.sk-nak elmondta, Čaplovič érvei megalapozatlanok. A szakpolitikus most az MTI-nek is kifejtette, miért tartja indokolatlannak az új oktatási miniszter törekvéseit. Szigeti szerint a gimnáziumot végzők aránya nagyjából hasonló, mint más országokban, az elhelyezkedési statisztikák pedig egyenesen azt mutatják, hogy nagyon is jól érvényesülnek a szlovákiai gimnáziumok végzősei a munkapiacon. Egy elhamarkodott döntés komoly veszélybe sodorhatja a szlovákiai magyar tannyelvű gimnáziumokat - véli az MKP alelnöke.
"Ismerjük a demográfiai helyzetet. Az utóbbi időben több kisebb város magyar tanítási nyelvű gimnáziuma került veszélybe. Például a zselízi, amelyet átköltöztettek a szlovák gimnázium épületébe" - mondta hozzáfűzve: a tervezett intézkedés miatt egy egész sor magyar intézmény juthatna hasonló, vagy még rosszabb sorsra. Szigeti szerint az intézkedés hatalmas nyomást gyakorolna az általános iskolákra is, hiszen elkezdődne a harc a megszabott küszöb alatti osztályzatok megszerzéséért.
Dušan Čaplovič a középiskolák finanszírozása terén is változtatásokat tervez. Elképzelése szerint a kevésbé "minőségi" képzést nyújtó oktatási intézmények kevesebb állami támogatást kapnának. Szakértők szerint félő, hogy egy ilyen modell lehetővé tenné, hogy a tárca az oktatás minőségétől eltérő okok miatt is leállítsa némely iskolák finanszírozását.
"Itt el tudom képzelni, hogy van egy hátsó gondolat a nemzetiségi oktatásügy kapcsán, hiszen a magyar tannyelvű iskolák mintegy 8 százalékkal magasabb normatív támogatásban részesülnek, mint a többi" - fogalmazott Szigeti László. Ennek az ezredforduló tájékán érvényesített magasabb támogatásnak az az oka, hogy a magyar iskolákban több tanítási óra van. Ezen a múltban már a Szlovák Nemzeti Párt iskolaügyi minisztere, Ján Mikolaj is megpróbálta változtatni - emlékeztetett az MKP alelnöke.
Szigeti szerint Mikolajt végül sikerült szándékától eltántorítani, de jelenleg is több olyan elképzelés van, amely az úgynevezett osztályalapú finanszírozás bevezetését sürgeti. Az ehhez kapcsolódó osztálylétszám-küszöbök bevezetése ismét az alacsonyabb diáklétszámmal rendelkező nemzetiségi oktatási intézményeket hozhatná hátrányos helyzetbe - mondta a magyar politikus.
