 POZSONY. Eugen Jurzyca oktatásügyi miniszter úgy döntött, közzéteszi, mennyit keresnek egyes egyetemi végzettségű emberek. A Szociális Biztosító egyik kivetési tételének, a munkáltatói kötelező balesetbiztosítás kivetési alapjából számfejtette vissza a 2009-ben magiszteri végzettséget szerzett személyek 2010-2011-es becsült jövedelmét.
Jurzyca szerint egy ilyen kimutatás az egyes egyetemek minőségét is mutatja, s a diákok ennek alapján egyszerűbben kiválaszthatják majd, hová érdemes jelentkezniük, amikor továbbtanulásukról döntenek.
Az internetes adatbázis egyelőre próbaüzemben működik. Az absolventi.iedu.sk címen érhető el.
Jurzyca kimutatása szerint a kezdő orvos 700, a kezdő gyógyszerész majdnem 1 200 eurót keres. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem abszolvensei az adatbázis szerint 2010-ben átlagosan 1 335 eurót kerestek, az elektrotechnikai szakok végzősei 1 100-at, hasonlóképpen a Comenius Egyetem politikatudományi szakjainak végzősei is.
Ezer euró feletti kezdőfizetés-átlaguk volt a Comenius Egyetem menedzsment szakán, illetve a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem nemzetközi tanulmányi szakán végzetteknek is.
Az orvostudományi karok végzősei 702 euróval indulnak, a gyógyszerészek 1 173-mal. Legkevesebbet, 615 euró kezdőfizetést a zólyomi műszaki egyetem, a pozsonyi képzőművészeti akadémia – 598 euró –, az eperjesi egyetem – 591 euró - és a komáromi Selye Egyetem – 569 euró - végzősei kaptak.
Jurzyca elismeri, hogy a bérekben jelentős regionális különbségek vannak. Pozsonyban és környékén lényegesen többet fizetnek a munkáltatók, mint olyan régiókban, ahol nagyobb a szegénység. Egy Pozsonyban végzett jogász kezdőként 704 eurót kap, egy besztercebányai 546-ot.
Sok múlik azon is, hazai vagy külföldi cég foglalkoztatja-e a végzőst. A külföldiek a diplomásnak eleve többet fizetnek, mint a hazai magán vagy állami munkáltatók.
Elrajzolja az egyetemek statisztikai összehasonlítását, hogy az azonos szakon végzettek jövedelmi viszonyairól keveset árul el. A legkisebb kezdőfizetéssel induló végzősök például Zólyomban faipari, erdész, környezetvédői végzettséget kapnak, a képzőművészeti akadémián végzett egyének esetében pedig egyenesen semmitmondó, hogy aki egyáltalán munkaviszonyba tud lépni a művészek közül, mennyi fizetést kap. Nem mellékes az sem, hogy az utolsó két helyen két kisebbségi egyetem kullog. Az eperjesi képezi a ruszin és ukrán iskolák oktatóit, a komáromi a magyarokéit, s itt ráadásul a legelső magiszteri végzettségű hallgatók kerültek 2009-ben a munkaerőpiacra, elsősorban az alsótagozatos iskolai képzésbe, illetve lelkészként, hitoktatóként a református egyházhoz.
Jurzyca elődje, Ján Mikolaj a jövedelmek összehasonlítását nem tartja az egyetemi oktatás minőségi mutatójának. Azt mondja, neki többet jelentene, ha a statisztika arról szólna, melyik egyetem hány végzőse válik munkanélkülivé, és hány tud azonnal elhelyezkedni. Jurzyca szerint van ilyen lista is, s a szerint a legrosszabb helyzetben a trencséni Dubček egyetem és az eperjesi nemzetközi vállalkozási főiskola van. |
