Répás Zsuzsanna hozzátette: nyitni kell a reálszféra, például a mérnökképzés felé, a hiányszakok esetében pedig biztosítani kell, hogy a diákok továbbra is Magyarországon folytathassanak tanulmányokat. "Az a fontos, hogy egy olyan egységes Kárpát-medencei oktatási tér, illetve tudásbázis tudjon létrejönni, amelyre tudunk építeni, és a gazdasági felemelkedésnek is a mottója lehet" - hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Beszédében kitért arra is, hogy szeretnék a kölcsönösséget és az átjárhatóságot biztosítani a külhoni és a magyar felsőoktatás között. Ennek megfelelően kölcsönös részképzésekre kerülhetne sor.

Répás Zsuzsanna szólt a különböző ösztöndíj-lehetőségekről is. Azt mondta, szükség van kiegészítő programokra, munka-, gyakornoki és publikációs lehetőségre, konferenciákon való részvételre, mert így lehet bevonni a fiatalokat a magyarországi és a nemzetközi tudományos életbe.

Példaként a sárospataki rendezvényt hozta fel. Azt szeretnék, ha az élet különböző területeit egybekapcsolva létrejönne egyfajta szervezeti háló a Kárpát-medencei magyar egység megnyilvánulásaként.  Mint mondta, ebbe a klubba beléptek a doktoranduszok is.

Répás Zsuzsanna szavai szerint a megújult nemzetpolitika lényege az összefogás, az egység. A külhoni és a magyarországi magyarok egymásról való tudását is ki kell egyenlíteni, hogy a magyar fiatalok ne csak az iskolapadban tanuljanak egymásról, hanem személyesen, kapcsolati hálón át is megismerjék egymást, amely "a mi egységünket fejezi ki".

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) hagyományos doktorandusz táborának résztvevői megalakították a Magyar Doktori Közösséget. Ennek részeként a négy határon túli magyar doktorandusz szervezet arról állapodott meg, hogy kölcsönösen segítik egymás munkáját határon innen és túl, akár Nyugat-Európában is. Emellett útjára indítják az erről szóló, a néhai miniszterelnökről elnevezett Antall-programot.