A Pázmány Péter Alapítvány az elmúlt pályázati időszakban, együttműködve a támogatást nyújtó Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályával, későbbiekben pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságával, a támogatást igénylő Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége Alapszervezeteivel és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével, lehetőségeinek maximális kihasználása mellett, biztosította a meghatározott oktatási-, nevelési-, tankönyv- és taneszköz támogatások, valamint a felsőoktatásban tanuló hallgatók részére a hallgatói támogatások eljuttatását a kedvezményezettekhez a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény, valamint a Szlovák Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között 2003. december 12-én létrejött, a nemzeti kisebbségek kölcsönös oktatási és kulturális támogatását előirányzó Megállapodás értelmében.

Alapítványunk a Szlovák Köztársaság, az alapítványokról szóló 34/2002 Z. z. hatályos törvénye értelmében, miután teljesítette a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya által támasztott feltételeket a támogatások szlovákiai folyósításának szakszerű lebonyolítását illetően, 2009. december 19-i hatállyal meghirdette a „Szülőföldön magyarul „ pályázatát, aminek köszönhetően 2010. május 3-ig megvalósította a támogatás átutalását a kedvezményezetteknek, feladatát 100%-ra teljesítve, vagyis a szlovákiai magyar alap-, és középiskolát látogató és a támogatásra jogosult 45 570 diák mindegyikét támogatásban részesítettük. Ezen kívül 60 felsőoktatási intézményben tanuló hallgató igényelt és részesült tankönyv- és jegyzettámogatásban. (A támogatások részletes kimutatását a mellékletek tárgyalják.).

Jelen időszakban a Szlovákiai Magyar Szülők Alapszervezeteinek az alapítványunkhoz leadott támogatási elszámolásainak és a támogatások jogosult felhasználásának ellenőrzését végezzük. Ellentétben az elmúlt évek gyakorlatával, a 2009/2010-es évre kiírt pályázat sokkal kevesebb gondot okozott a támogatás felhasználása és elszámolása területén. A szülők és diákok jobban érzékelik, hogy a támogatást konkrétan, a tervezett támogatási céloknak megfelelően megkapják, annak felhasználása nem névtelen, a támogatások elpocsékolásának gátat vet és az olyan irányú felhasználási igyekezeteket kiszűri, amelyek nem céljai a támogatás felhasználásának.

A támogatás főbb felhasználási területei

A 2009/2010-es tanévre meghirdetett pályázat dokumentációja tartalmazta az egységes költségtervet, a kitöltési útmutató pedig konkrétan behatárolta a felhasználási területeket, illetve megszabta, milyen célokra nem használható fel a támogatás, így világosan követhető az egyes iskolatípusokra és régiókra lebontva a támogatás felhasználása.

Jellemző, hogy a szakmunkásképző és szakközépiskolák a szociális támogatások keretében olyan segédeszközöket (munkaruha, szerszám, műszer, szakkönyv, stb.) vásároltak meg, amit a diákok az oktatás időszakában és utána is fel tudnak használni, így szakmai felkészültségük nagyban javulhat. A gimnáziumok körében viszont a nyelvoktatással, az általános műveltséget nyújtó könyvek vásárlása volt jellemző.
Az alapiskoláknál már konkrétabban jelentkezik a régió fejlettségi szintje. Azokban a régiókban, ahol a szülők foglalkoztatottsága alacsony, vagy sok roma származású gyermek látogatja az iskolát, a szociális jellegű támogatásokban főleg azok a felhasználási területek jelennek meg többségben, amelyek ezt a hátrányos helyzetet tükrözik (ruházati cikkek, iskolatáska, sportruházat, stb.), míg a fejlettebb régiókban a szülők főleg gyermekük magasabb szintű felkészültségét tartják szem előtt, így a segédeszközök, segédtankönyvek, munkafüzetek, szépirodalmi művek megvásárlása jellemzi a támogatások felhasználását.

A régió fejlettségi szintje nem meghatározó a tanulmányi kirándulások területén, amit minden régió és iskolatípus a körülményeknek megfelelően próbált kihasználni.

Hasonlóan az elmúlt pályázati időszakhoz, a szülők következetesen álltak hozzá a pályázatok kidolgozásához és annak megvalósításához. Meggondoltan, felhasználva az elmúlt években szerzett tapasztalataikat, csakis olyan pályázati célok megvalósítását vállalták, amelyek gyermekeik érdekét és az identitástudatuk erősödését biztosították. Természetesen, a szociálisan gyengébb régiókban hangsúlyt kaptak azok a költségvetési tételek is, amelyek azt a célt is szolgálták, hogy a gyermek megfelelő öltözékben (kabát, cipő) jusson el az oktatási intézménybe és meglegyenek azok a taneszközei, amit a szülő köteles bebiztosítani gyermeke számára. Mint a 4. számú melléklet mutatja, a támogatás összege úgy oszlik meg, hogy a felvállalt célok megvalósulását biztosítva látjuk.

Általános véleményünk, hogy az elmúlt pályázati időszakban a támogatások felhasználásának területén bekövetkezett változások pozitívan mutatkoztak meg a támogatás felhasználása és hasznosulása területén. Megítélésünk szerint a szülő gazdaságosabban tudja felhasználni a támogatást, ha arról maga dönt. Ezért ajánljuk a támogatási forma ilyen módon való lebonyolításának megtartását a következő években is.

A Megállapodás értelmében folyósított támogatás pozitív visszhangot váltott ki a felvidéki magyar lakosság körében és több esetben pozitívan befolyásolta a magyar diákok létszámának növekedését a 2009/2010-es tanévben, viszonyítva azt a demográfiai adatokhoz.

Annak ellenére, hogy széleskörű ismeretterjesztést folytattunk a felsőoktatási intézményekben, sajtóban, tévében és a rádión keresztül is, a támogatási lehetőséggel nagyon kevés főiskolás és egyetemi hallgató élt (összesen 60 a becsült 5000-res létszámból). Ennek egyik oka a támogatás mértéke, mely a pályázat kidolgozásába fektetett idő, munka és postaköltség viszonylatában nem vonzó az egyetemisták körében. Reméljük, hogy a következők pályázati évben már több egyetemista küldi be pályázatát. Elmondhatjuk, hogy az oktatási és nevelési támogatás hozzájárult az identitástudat erősítéséhez, a szülőföldön való megmaradás kérdésének más szemszögből való megítéléséhez és a felvidéki lakosság körében erősödött a vélemény, hogy az anyaország nem hagyja magára az akarata ellenére a határokon kívülre kényszerült nemzettársait.

Zsille Béla                                                  Rigó Magdolna