Tavaly ősszel a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István halálának 150. évfordulója tiszteletére nemzetközi levelezőversenyt hirdetett meg a magyarországi Széchenyi Társaság. A Felvidéken a Cservenka Alapítvány elnöke, Cservenka János fogta össze a verseny körüli teendőket. A levelezőverseny nyertesei februárban a középdöntőben mérték össze erejüket, majd annak első két helyezettje a felvidéki döntőben Nagymegyeren vetélkedett a többi kerület győzteseivel. Az országos döntőből két alapiskolás csapat utazhatott Nagycenkre a Kárpát-medencei döntő színhelyére. Ezek egyike a felsőszeli Széchenyi István MTNY Alapiskola csapata, a másik pedig a komáromi Selye János Gimnázium csapata volt. Április 16-18-a között zajlott a nagyszabású rendezvény. A programot úgy állították össze, hogy előtérbe kerüljenek azok az események, melyek Széchenyi életének és korának meghatározói voltak. Először a mauzóleumban tették tiszteletüket, majd a Széchenyi Múzeumba látogattak el. Később huszárbemutatón vettek részt, majd a környék néptáncosai mutatkoztak be a vendégeknek. Másnap az osztrák fővárosban, Bécsben keresték fel a politikus életének fontosabb állomásait: a szülőházat, a szanatóriumot Döblingben, ahol meghalt. Mindegyik épületnél elhelyezték az emlékezés koszorúját. Ezután Nagycenken folytatódott a program. A délutáni kalandtúrán különböző feladatokat oldottak meg, melyek híven tükrözték Széchenyi életének színes világát. Az esti hálaadó szentmisén a lelkiatya a gyermekekhez is szólt, hangsúlyozta Széchenyi örökségének megerősítését. Az összmagyar vetélkedőre vasárnap délelőtt került sor. A többfordulós verseny sok érdekes élményt nyújtott fiatalnak és felnőttnek egyaránt. A zsűri elnöke, Katona Tamás az értékeléskor hangsúlyozta, hogy ennek a vetélkedőnek csak nyertesei vannak. Gazdagodtak élményekben és tudásban is. A gyerekek magas színvonalú ellátásban részesültek, a szép oklevél és az értékes ajándékcsomagok is mind a Nagycenken eltöltött szép napokat juttatják majd eszükbe. S ami a legfontosabb, magyarságtudatuk megerősödött, lelkileg teljesen feltöltődtek. Köszönet ezért a felkészítőnek, Puskás Margitnak és a támogatóknak.
Tavaly ősszel a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István halálának 150. évfordulója tiszteletére nemzetközi levelezőversenyt hirdetett meg a magyarországi Széchenyi Társaság. A Felvidéken a Cservenka Alapítvány elnöke, Cservenka János fogta össze a verseny körüli teendőket. A levelezőverseny nyertesei februárban a középdöntőben mérték össze erejüket, majd annak első két helyezettje a felvidéki döntőben Nagymegyeren vetélkedett a többi kerület győzteseivel. Az országos döntőből két alapiskolás csapat utazhatott Nagycenkre a Kárpát-medencei döntő színhelyére. Ezek egyike a felsőszeli Széchenyi István MTNY Alapiskola csapata, a másik pedig a komáromi Selye János Gimnázium csapata volt. Április 16-18-a között zajlott a nagyszabású rendezvény. A programot úgy állították össze, hogy előtérbe kerüljenek azok az események, melyek Széchenyi életének és korának meghatározói voltak. Először a mauzóleumban tették tiszteletüket, majd a Széchenyi Múzeumba látogattak el. Később huszárbemutatón vettek részt, majd a környék néptáncosai mutatkoztak be a vendégeknek. Másnap az osztrák fővárosban, Bécsben keresték fel a politikus életének fontosabb állomásait: a szülőházat, a szanatóriumot Döblingben, ahol meghalt. Mindegyik épületnél elhelyezték az emlékezés koszorúját. Ezután Nagycenken folytatódott a program. A délutáni kalandtúrán különböző feladatokat oldottak meg, melyek híven tükrözték Széchenyi életének színes világát. Az esti hálaadó szentmisén a lelkiatya a gyermekekhez is szólt, hangsúlyozta Széchenyi örökségének megerősítését. Az összmagyar vetélkedőre vasárnap délelőtt került sor. A többfordulós verseny sok érdekes élményt nyújtott fiatalnak és felnőttnek egyaránt. A zsűri elnöke, Katona Tamás az értékeléskor hangsúlyozta, hogy ennek a vetélkedőnek csak nyertesei vannak. Gazdagodtak élményekben és tudásban is. A gyerekek magas színvonalú ellátásban részesültek, a szép oklevél és az értékes ajándékcsomagok is mind a Nagycenken eltöltött szép napokat juttatják majd eszükbe. S ami a legfontosabb, magyarságtudatuk megerősödött, lelkileg teljesen feltöltődtek. Köszönet ezért a felkészítőnek, Puskás Margitnak és a támogatóknak. 
