Kóczán Mór 1885. január 8 – án született Kocson. Diákkorában a BTC – ban kezdett el atletizálni és 1908 – ban a hajlékony svéd gerellyel kétszer javította meg a magyar rekordot. Már az FTC versenyzőjeként kétszer is túlhajította a nem hivatalos világcsúcsot. Az első ízben kiírt gerelyhajító bajnokságot 1911 – ben megnyerte. Ezután következett a stockholmi olimpia. Két érvénytelen kisérlet után Kóczán Mór 55,50 m – es dobással bronzérmes lett. Ezzel megszerezte Magyarországnak az első atlétikai olimpiai érmet. Érdekesség, hogy a részére kiállított olimpiai oklevél szerint Kovács Mór néven indult a versenyen, mert egyházi felettesei nem nézték jó szemmel a fiatal református segédlelkész sportolását.
Hazai bajnoki győzelmét Kóczán Mór 1914 és 1918 között ötször ismételte meg. Eközben hármoszor javította meg a magyar rekordot. Olimpiai bronzérme mellé 1913 – ban osztrák, 1914 – ben angol bajnokságot nyert.
Az első világháború után Kóczán Mór Szlovákiában maradt. A prágai Sparta színeiben versenyzett. Évekig a legjobb csehszlovák gerelyhajítónak számított, úgyhogy 1924 – ben csehszlovák színekben indult az olimpián. A másoddik világháború után, 1948 – ban hazatért Magyarországra. Alsógödön telepedett le, ott lelkészkedett 1952. évi nyugdíjazásáig. Ezt követően húsz éven át edzősködött, versenybíráskodott, tevékenykedett a magyar atlétika érdekében. 1971 – ben megalapította a Kóczán Mór Vándordíjat. 1972. július 30 – án húnyt el. A magyar gerelyhajító bajnokságot évről – évre az ő emlékére rendezik meg.
Iskolánk 2005. október 1 – én vette fel Kóczán Mór nevét. Ekkor határoztuk el, hogy minden évben sportnapot rendezünk.
