Zsigárd község első írásos említése 1251-ból való. A település Beren néven már korábban is létezett, de a tatárjárás idején elpusztult.
Első római katolikus iskolája 1730 táján épült, első református iskolája 1786-ban. Mindkét intézményben egészen a II. világháborúig folyt a tanítás. A református iskolát 1945-ben megszüntették és épületében 1948-ban szlovák tannyelvű iskola nyílt.A magyar nyelvű oktatás a háború után öt évvel, 1950. szeptember 1-én indult újra a községben. Zsigárdon magyar tanítási nyelvű középiskola nyílt. Három első és egy második osztályában 168 tanulója volt. Tíz évvel később már 309.
Az iskola épülete 1971-ben új szárnyat kapott. Öt új tanteremmel, tanári, igazgatói szobával és szertárakkal bővült. Az iskola igazgatója ekkor Szarka Károly volt és a hetvenes évek generációja olyan kiemelkedő pedagógusoknak köszönheti tudását, mint Bukovy Hedvig, Janics Valéria, Nagy László, Varga Ernő, Lőrinczi László, Szitás József – akik sajnos már nincsenek közöttünk.
Az iskola régi épülete 2003-ig a katolikus egyház tulajdonában volt. Miután a község megvásárolta megindult az épület felújítása és tornaterem építése. A felújítási munkálatok során az említett régi szárny is teljesen megújult. Különvált az iskolától és itt kapott helyet a magyar és a szlovák óvoda. Az óvodáknak átengedett tantermek helyett belső átépítéssel és hozzáépítéssel az iskola tizenegy tantermes lett, ebből egy tanteremben a szlovák kisiskola műkodik. A teljesen felújított iskolaépület valamint az új tornaterem ünnepélyes átadására 2005. december 22-én került sor .
A Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolának jelenleg 96 tanulója van. Sajnos a demográfiai hullámvölgy már-már a létét veszélyezteti.
2003-tól az iskola igazgatója Katona Ilona. Rajta kívül még kilenc képesített pedagógus és egy nevelőnő oktat a teljes szervezettségű intézményben. A diákok a kötelező iskolai tevékenységen kívül matematika-, sport-, számítástechnika-, kézműves-, színjátszó-, ének-, angol-, környezetvédelmi szakkörön bővíthetik ismereteiket, mélyíthetik tudásukat.
Tanulóink számos állami, nemzetközi és nem állami, magyar vonatkozású verseny sikeres résztvevői. A nagylétszámú iskolákkal is felvehetik a versenyt. Az iskola légköre családias. nyugodt. Fokozott odafigyeléssel viszonyulunk a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási zavarokkal küzdő tanulóinkhoz. Nem feledkezünk meg a tehetségek gondozásáról sem. Hogy tanulóink önbizalmát, indentitás-tudatát erősítsük, nemcsak versenyeken veszünk részt, de valamennyi falusi rendezvényen is fellépnek gyermekeink. Szívesen veszünk részt más iskolák által rendezett ill. szívesen látunk vendégül más iskolákat egy-egy sportrendezvényen.
Jó az együttműködés a falu vezetésével, a szülői szüvetséggel, a kulturális központtal. Az ifjúság együtt ünnepli a felnőtt társadalommal október 6-át, március 15-ét. Karácsonyváró, anyáknapi műsorunkon részt vesznek a szülők és nagyszülők is. A farsangot minden évben álarcosbállal búcsúztatjuk. A szülők bálja a legsikeresebb rendezvény farsang idején. Természetesen az érdem a szülői munkaközösség vezetőségi tagjaié. Értelmes, gazdag szórakozási lehetőséget kínálunk diákjainknak húsvét előtt és gyermeknapkor. Egy-egy tanév alatt több alkalommal megyünk színházba, ismerkedünk a környék nevezetességeivel, fogadunk vendégművészeket. Évvégi kirándulásaink tervezésénél ügyelünk, hogy a látottak és hallottak segítségére legyenek tanulóinknak a tananyag elsajátításában. Örömmel nyugtázzuk, hogy ez eddig sikerült is, hiszen az Ópusztaszeren, Kecskeméten, a Kerekegyháza környéki Varga-tanyán, a Hortobágyon, a Tisza tavon, Egerben, Rozsnyón, Betléren, Krasznahorkán, a Szádellői völgyben, az itt található barlangokban, Ipolyszakálloson tanultak sokszor visszaköszönnek történelem, biológia, földrajz, irodalom órákon.
Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink kötődjenek a szülőföldhöz és szülőfalujukhoz. 2006 nyarán az I. Zsigárdi Nyár rendezvénysorozat keretén belül felső tagozatos tanuloink részére egyhetes nomád tábort szerveztünk, ahol a Mátyusföld, Zsigárd és környéke történelmével, éghajlati sajátosságaival, őseink életmódjával, állat- és növénytermesztésével, szokásaival, felekezeti hovatartozásával, hagyományos ételeivel és a rovásírással ismerkedtek meg a gyermekek. Egy életre szóló élménnyel és útravalóval lettek gazdagabbak. Segítségünkre voltak a Vágsellyei Levéltár munkatársai, amatőr csillagászok, Róth Imre hagyományőrző lovász-íjász, Smidt Róbert fafaragó, Écsi Gyöngyi, aki a népmesék világába kalauzolta el a táborlakókat. Elődeink táncaiból az Ifjú Szivek adott ízelítőt.
Itt tartunk most és bízunk abban, hogy a befektetett energia megtérül, hogy tanulóink, a szülők, a község büszke lehet alma materére.